Controller books
A december 21. éjfélig beérkező rendeléseket karácsonyig kézbesítjük.
Személyes átvétel a kiadónál (1054 Budapest, Akadémia u. 9. 10-18 óráig) december 23-ig.
Hírfolyam RSS
Szűrés: Újabb gondolatok a mixing filozófiájáról | Az összes hír
17 Nov

Újabb gondolatok a mixing filozófiájáról

Szerző: Puha Szabolcs | Kategória: mixing | Címkék: mixing

Folytatom korábbi cikkem gondolatmenetét. Most sem lesz szó semminemű világmegváltó gondolatokról, csupán eszmei keretet szeretnék adni mindazokról az eszközökről és eljárásokról, amelyeket ma előszeretettel használunk. A kiindulási tézisem az volt, hogy a mixing mint a zenekészítés második, kulcsfontosságú szakasza, kommunikációként is értelmezhető.

Arra próbáltam rávilágítani, hogy gondolati síkon hogyan tudjuk meghatározni a mixing tétjét és célját. Vázoltam azt a nézetet, hogy valamilyen szinten zenei illúzióteremtés a feladatunk. Kicsit nagyzolóan ezt úgy fogalmaztam meg, hogy önálló, koherens zenei világok teremtése létszükséglet ahhoz, hogy a zenénk megálljon a saját lábán. Szó esett arról is, hogy technikai oldalról hogyan érdemes megvalósítani a folyamatot. A legjobb tanácsom továbbra is az, hogy a produceri részt (zeneszerzés, hangszerelés) fizikailag válasszuk el a mixingtől.

A koncepciómat ott folytatnám, hogy mit kommunikálunk tulajdonképpen azzal, hogy összekeverjük a zenei sávjainkat és koherens művészi entitássá növeljük a zenénket, vagyis konyhanyelven: a hangszerekből hogyan alkotunk egységet. Sokféleképpen lehet ugyanazokból a sávokból zenei világot teremteni annak függvényében, hogy ki végzi a mixinget, és milyen elképzelése van az adott zenéről. Egy dalt értelmezhetünk úgy, hogy szomorú darab vagy homlokegyenest bulizene, és ennek függvényében választunk eszközöket és eljárásokat. Nem mindegy, hogy milyen érzelmeket adunk át a zenehallgatónak. Egyelőre hihetetlenül hangzik, de jelentősége van, hogy egy adott szituációban pl. semleges, digitális EQ-t használunk vagy vintage modellezést, emelünk magasat vagy vágunk. Ha borongós hangulatot szeretnék festeni, akkor vágok a magasakból a legtöbb sávon, hogy sötét legyen az általános hangkép, amennyiben viszont party himnuszként értelmezem a dalt, akkor emelem a magasakat, hogy fényes hangképet érjek el, ami általánosságban pozitív érzetet vált ki a hallgatókból.

Régebben túlzásnak tartottam azt az angolszász szakirodalomban elterjedt nézetet, hogy nem a keverőpulttal és a processzorokkal mixingelünk, hanem az elménkkel. Több mint 18 évnyi tapasztalattal a hátam mögött meg vagyok győződve ennek az elgondolásnak a nagymértékű igazságtartalmáról. A dal, amin dolgozunk, kivált belőlünk egy érzetet, egy hangulatot. Ezt az értelmezést át szeretnénk adni a hallgatóságnak. Minden eszközünkkel, ami rendelkezésre áll, ezt próbáljuk kommunikálni. Az eszközeinket úgy állítjuk be a konkrét keverési szituációkban, hogy az adott dal pl. szenvedélyt vagy szomorúságot, esetleg felhőtlen örömöt váltson ki a befogadókban. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy rengeteg rutinra van szükségünk, hogy tudatosan a megfelelő processzorokat használjuk, és tökéletesen állítsuk be.

A kommunikáció még bonyolultabb szintje, amikor belegondolunk, hogy több mint százéves hagyománnyal rendelkezik a felvételkészítés. Tudom, túl absztrakt megfogalmazás, hogy minden egyes zene kommunikál az eddig megjelentekkel, azonban butaság lenne bárminemű interakció tagadása vagy figyelmen kívül hagyása a megjelent felvételek között. Nézzünk egy közismert példát! 1991 elején még tobzódtak a cicanadrágos glam metal együttesek, ahol sminkelt szépfiúk balladákat énekeltek. Az év őszén robbant a Nirvana Smells like teen spirit című nótája a maga nyers hangzásával. Megszületett a grunge. Egyszerre lesöpörte az összes nyálas rockbandát ez a fajta megszólalás. Ezután minden egyes dal, amely a Nirvana sound-jához hasonló eljárásokkal volt mixingelve, valamilyen formában megidézte az említett dalt. Ez alól még a legkommercionálisabb Ugly Kid Joe Only Thing about you dal sem képezett kivételt.

Ha ma készítünk egy lecsupaszított punk-rock nótát, kevés zengetőt és SSL pluginemulációkat használunk, akkor valamilyen módon utalunk a Nirvana legnagyobb hatású slágerére. A másik példa legyen az, hogy ha írunk egy trance opuszt, és SPL Tube Vitalizert, valamint TLA csöves kompresszort használunk a mixingnél, akkor a hallgatóknak ATB és a kilencvenes évek euro trance mozgalma jut eszébe. Hard rock keverésénél UREI 1176 és Neve 1073 használatával megidézhetjük a korai Led Zeppelin és Deep Purple felvételeket.

A legtöbb keverőpult vagy processzor általában köthető valamely ikonikus előadóhoz vagy zenei irányzathoz. Pl. a Roland Space Echo sound-ja egyértelműen a Pink Floydhoz köthető. Itt valóban zenék rendkívül komplex egymásra hatásáról beszélünk. Kulcsfontosságú döntés, hogy egy adott mixing szituációban milyen eszközt használunk: semleges, digitális hangzásút, az ötvenes évek csöves sound-ját vagy tranzisztoros, hetvenes évekbeli emulációt.

Ismerkedjünk meg processzoraink hangzásával és röviden a kultúrtörténetével is, hogy tisztában legyünk azzal, mire utalunk a használatukkal.

A mixing összetett szellemi konstrukció megalkotását kívánja meg tőlünk. Elsősorban érzelmeket és hangulatokat szeretnénk közvetíteni a zenehallgatóknak. Másodsorban az eszközök választásával a felvételkészítés történetének bizonyos korszakaira utalunk. Ma szinte aranykorban élünk, hiszen az összes jelentős masina szoftveres emulációját beszerezhetjük eszköztárunkba.

« Vissza
x

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy időben értesülj híreinkről és legújabb kiadványainkról!

x

Köszönjük, hogy feliratkoztál hírlevelünkre.

x

Hiba! Kérlek helyes email címet adj meg!